2013. július 20., szombat

LEGFŐBB KEDVENCEIM ÁRKÁDIA TERÜLETÉRŐL






 
Képtalálat a következőre: „Árkádia a görögöknél - képek”
 
 
Árkádia területe az ókori görögöknél egy idilli, békés táj volt, ahol növények, állatok és emberek a legteljesebb egyetértésben, harmóniában, örömtől áthatva, tevékenyen éldegéltek. Tiszta levegőjével, üde, zöld mezőjével, hűs forrásaival nemcsak a költőknek, zenészeknek (általában a művészeknek) szolgált ihlető forrásul, hanem az ott legelő állatoknak is friss és dús táplálékot adott. A szellemet és lelket megmozgató, aktivitásra, alkotásra serkentő ihlet és a testet szolgáló táplálék ilyen módon itt, ezen a helyen összefonódott, teljes, harmonikus egységet képezett. 
 
 
Egymást segítette, ösztönözte kölcsönösen mindhárom élőlény. Mindegyik  ugyanolyan rangot, értéket képviselt az itteniek felfogásában, egymás szemében.  Ezért virágozhatott ekkor és itt a leggazdagabban, magától értetődően, békésen és fejlődőképesen a művészet, a szellemi tevékenységek egész sora, valamint az emberi életet fenntartó és tápláló fizikai munka. Ami ezidőben és itt még csak a föld megmunkálására és az állatok tenyésztésére, gondozására terjedt ki.

 
És képviselt és képvisel azóta is ez a nemes törekvés szerte a világon - ha az emberek ideális módon viszonyulnak egymáshoz és a többi élőlényhez -   - ahogy múltak és múlnak az évezredek. S természetesen egyre bővülő körben, egyre fejlettebb, egyre gazdagabb formákban és egyre tágulóbb színtereken. Ha szép, értékes, hasznos életet szeretnénk magunknak és utódainknak - ma is mindhármat ugyanolyan fontosnak kell tartanunk és ugyanúgy kell velük foglalkoznunk. Ma is mindhármat (növényt, állatot, embert) ugyanannyira meg kell becsülnünk. S az lenne az ideális, ha minden ember életében mind a három egymást kiegészítve, egymást segítve élne, működne, illetve lenne jelen. Ma is mindhárom harmonikus jelenlétéért, illetve létrehozásáért ugyanúgy meg kell küzdenünk. De ez a küzdelem - ha megfelelően élünk véle - számunkra nemcsak erőfeszítéssel jár, hanem élvezetet, maradandó élményeket, tanulságokat, útmutatást nyújt napjainkban is. 

 
Mert mindez nagyban segíti földi, emberi mivoltunk megtartását, hitünk, erkölcsi rendünk megőrzését. Árkádia az ókori görögöknél abban az időben tulajdonképpen még csak marhalegelőként szolgált és működött, de egyben a művészet "csarnoka" is volt. Annak ellenére, hogy soha nem volt egy  tető alatti, falakkal körülzárt egység -  tehát valójában csarnok néven csak így, idézőjelesen nevezhetjük. Az idő haladtával egyfajta szimbólummá, hivatkozási-igazodási ponttá vált.  Ma is ebben az utóbbi értelemben használjuk, emlegetjük, s ezért gyakran szoktak kiállítótermeket, képtárakat, művészi foglalatosságokra szolgáló közösségi házakat is elnevezni ezzel a rendkívül találó tulajdonnévvel.




Képtalálat a következőre: „A művészet ereje - képek”




Ezt megirigyelve magam is létrehoztam egy ÁRKÁDIÁT e Szimfonia Blog hasábjain, ahová folyamatosan vezetem a legnagyobb, legátütőbb művészi élményeimet. Mindazokat, amiket az irodalom, a zene, a színház, film, képzőművészet területéről szereztem. Olyanokat, amikhez - ha időm engedi - újra és újra visszatérek, mint ahogy az ember egy-egy nagy élményt nyújtó könyvhöz, regényhez is ismét visszatér. Lehet, hogy csak évek, évtizedek múlva - de valami visszavonzza hozzá az embert. És az sem biztos, hogy az akkor, a másodszori, harmadszori újraolvasáskor, filmnézéskor, zenehallgatáskor ugyanazt az élményt nyújtja egy mű, mint először. (Sőt, biztos, hogy nem.)  



Három legkedvesebb, irányjelzőként szolgáló idézetem a következő:


 "Nem az szennyezi be a lelket ami a szájon bemegy - hanem az, ami azon kijön." (Jézus szavai az Újszövetségi Bibliában.)


"Minden, mi él, az egyenlő soká él." (Madách)

"S minden megméretik, ha egyszer majd nem él." (Radnóti)


 




Képtalálat a következőre: „szép könyvek - képek”



KEDVENC IRODALMI MŰVEK, MELYEKET TÖBBSZÖR IS ELŐVESZEK, MERT MÁR ELSŐ OLVASÁSUKKOR IS NAGY HATÁST GYAKOROLTAK RÁM:


Ó- és Újszövetségi Biblia
Dosztojevszkíj: A Karamazov testvérek
Tolsztoj: Feltámadás ; Anna Karenína ;
Németh László: Társadalmi és történelmi drámák
Madách Imre: Az ember tragédiája
Kertész Imre: Kaddis egy meg nem született gyermekért
Milne: Micimackó
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Thomas Mann: Tonio Krőger;
Válogatott tanulmányok; A Varázshegy.
E.T.A. Hoffmann: Diótörő; Scuderi kisasszony; Murr Kandúr életszemlélete. Egyéb kisregények, novellák.
Stendhal: A pármai kolostor

Anatole France: Thais (ford. Szerb Antal)
Victor Hugo: A nevető ember
Id.Alexandre Dumas: A három testőr; Monte Cristo grófja.
Sütő András: Napló (1998-as kiadás)
Anyám könnyű álmot ígér
Összes színpadi művek.
Jókai Mór: Erdély aranykora / Legnagyobb regényei.
Móricz Zsigmond:Sárarany; Légy jó mindhalálig.
Móra Ferenc:Kincskereső kisködmön;Válogatott novellák.
Bulgakov: A Mester és Margarita
Gárdonyi Géza: Szegény ember jó órája (novellák)
Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Tamási Áron: Bölcső és Bagoly; Vadrózsa ága.
Csáth Géza: A muzsika kertje
Nagy Bandó András:Sosemvolt Toscana
Dan Brown:Angyalok és Démonok
Dr.Popper Péter:A kő, a víz és a kutya
Müller Péter:Isten bohócai
Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Aranysárkány.
Fekete István: Tüskevár; Téli berek; Hú.
Molnár Ferenc:A Pál utcai fiúk
Jules Verne: Grant kapitány gyermekei.
Boleslaw Prus: A fáraó
II.Rákóczi Ferenc:Vallomások
Maupassant:Elbeszélések
Moliere:A képzelt beteg; Tartuffe
Ivan Olbracht:A hódító

 
Keller: Falusi Rómeó és Júlia
Franz Kafka:Az átváltozás; A per.
Ernest Hemingway:Búcsú a fegyverektől
Goethe: Vonzások és választások
Feleki László: Napoleon "A csodálatos kaland".
Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek.
Thackeray: Hiúság vására
 
Déry Tibor: Felelet
Niki ("Ember és állat viszonyában, úgy véljük, mindig az ember a bűnös.")
 
Füst Milán Konstantin: Ez mind én voltam egykoron...
 
Verseskötetek: Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti (összes eclogák - kívülről) Pilinszky, Nagy László, Arany János, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Szép Ernő - akik a legközelebb állnak a szívemhez. S akik - a prózaírók mellett - megerősitik, tovább színezik, gazdagítják a világról, életről, halálról, emberről, Istenről kialakított képemet, külső és belső világunkról vallott és megfogalmazott állásfoglalásomat. Ez nem azt jelenti, hogy nem olvasok el olyan műveket, melyek mindezzel ellentétes nézeteket, gondolatokat propagálnak. De elolvasok, ám saját meggyőződésemet és hitemet ezek már alapvetően megváltoztatni nem tudják, csakis formálhatják azt.
 
 
 
KEDVENC  FILMJEIM LISTÁJA
 
Az alábbi listámon szereplő filmek nyújtották a legnagyobb élményt, katarzist számomra - már az első megtekintésük után. Ez azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy valamennyit egyaránt remekműnek tartom, vagyis hogy egy 10-es skálán mind 10 pontot érdemelne. Az ilyen film a filmtörténelemben nagyon ritka - talán egy kezünkön megszámolhatjuk, hogy mennyi van belőlük. Mivel a filmet is, a zeneműveket is, meg a könyveket is emberek alkotják - előfordulhatnak bennük hibák, melléfogások, tévedések, bakik stb. 
 
 
Tökéletes teljesítményt, megvalósítást tehát nem várhatunk minden esetben - élményt azonban joggal várunk el minden értékes művészi alkotástól. Élményt, szemléletünk megváltoztatását, gondolataink felébresztését, intellektuális-, és érzelmi hatást, eddigi nézeteink, hitünk, meggyőződésünk felülvizsgálatát, átgondolását, jellemünk, emberi kapcsolataink javítását mindenképpen elvárjuk egy-egy jelentős művészi alkotástól. És ez a lényeg. 
 
 
A filmet mindig nézőként és nem kritikusként ajánlatos megtekintenünk, az irodalmi műveket nem az esztéta, hanem az olvasó szemével kell tanulmányoznunk. A festményeket, szobrokat és épületeket nem a műkritikus nézőpontjából kell vizsgálnunk, hanem a világra, a művészet szépségeire rácsodálkozó, kíváncsi ember hozzáállásával és igyekezetével. A zeneműveket nem a zenetudós fülével kell hallgatnunk, hanem a hangok gyönyörűséges kombinációjának, az egymásba forduló harmóniák felfedezésének örömével.


 
 
KEDVENC FILMEK, MELYEK ÉLETEMBEN A LEGNAGYOBB    HATÁSSAL  VOLTAK  RÁM :

 
A kölyök (Charlie Chaplin,1921.)
Óz, a csodák csodája (Victor Fleming,1939.)
A diktátor (Charlie Chaplin,1940.)
Fekete péntek (Arthur Lubin,1940.)
Az ördögi denevér (Jean Arborough,1940.)
Valahol Európában (Radványi Géza,1947.)
Ludas Matyi (Nádasdi Kálmán és Ranódy László,1949.)
Én és a nagyapám (Gertler Viktor,1954.)
Körhinta (Fábri Zoltán,1955.)
Édes Anna (Fábri Zoltán,1958.)
Dúvad (Fábri Zoltán,1959.)
Új Giilgames (Szemes Mihály,1963.)
A tanu (Bacsó Péter,1969.)
Csinibaba (Tímár Péter,1997.)
6:3 avagy Játszd újra,Tutti (Tímár Péter,1998.)
Gyöngyvirágtól lombhullásig (Homoki Nagy István,1953.)
Szegénylegények (Jancsó Miklós,1965)
Oldás és kötés (Jancsó Miklós, 1963.)
Nem félünk a farkastól (Mike Nichols,1966.)
Fényes szelek (Jancsó Miklós, 1968.)
Csend és kiáltás (Jancsó Miklós, 1967.)
Ház a sziklák alatt (Makk Károly,1959.)
Elveszett paradicsom (Makk Károly, 1962.)
Árvácska (Ranódy László, 1967.)
A tizedes meg a többiek (Keleti Márton,1965.)
Szindbád (Huszárik Zoltán,1971.)
Az ötödik pecsét (Fábri Zoltán, 1976.)







A skorpió megeszi az ikreket reggelire (Gárdos Péter,1992.)
 
Tízezer nap (Kósa Ferenc,1965.)

A tavasz 17 pillanata (Tatjana Lioznova,1973.)
Országúton (Federíco Fellini,1954.)
A nyomorultak (Jean Paul le Chanois,1958.)
A félelem bére (Henri-GeorgesClouzot,1958.)
Ballada a katonáról (Grigoríj Csuhraj,1959.)
Máté evangéliuma (Pier Paolo Pasolini,1964.)
Canterbury mesék (Pier Paolo Pasolini,1972.)
Két férfi a városban (José Giovanni,1973.)
Az ismeretlen (Giuseppe Tornatore,2006.)
Cinéma paradiso (Giuseppe Tornatore,1988.)
Az óceánjáró zongorista legendája (GiuseppeTornatore,1998.)
Tess (Roman Polanski,1979.)
A halál és a lányka (Roman Polanski,1994.)
A képlet (Alex Proyas,2009.)
Napfivér,Holdnővér (Franco Zeffirelli,1972.)
Minden  áldott reggel - Tous les matins du monde (Alain Corneau, 1991.) 
Egy apáca szerelme (Franco Zeffirelli,1993.)
Jane Eyre (Franco Zeffirelli,1996.)
Ghost (Jerry Zucker,1990.)
Adéle H. története (Francois Truffaut,1975.)
Négyszáz csapás (Francois Truffaut,1959.)
A menyasszony feketében volt (Francois Truffaut,1967.)
Zorba, a görög (Michael Cacoyannis,1964.)
Phedra (Jules Dassin,1962.)
Édes élet (Federíco Fellini,1960.)
Országúton (Federíco Fellíni,1954.)
Szédülés (Alfred Hitchcock,1958.)
A kötél (Alfred Hitchcock,1948.)
Psycho (Alfred Hitchcock,1960.)
Madarak (Alfred Hitchcock,1963.)
Szakadt függöny (Alfred Hitchcock,1966.)
Háború és béke (Szergej Bondarcsuk,1969.)
Solaris (Andrej Tarkovszkíj ,1972.)
Andrej Rubljov (Andrej Tarkovszkíj,1966.)
Lear király (Michael Elliott,1983.)
A Mester és Margaríta (Vlagyimir Bortko,2005.)
Moulin Rouge (Baz Uhrmann,2001.)
Péntek 13 .(Sean S. Cunningham,1980.)
Négybalkezes (Francis Veber,1986.)
A bukás (Oliver Hirschbiegel,2004.)
A köd (Frank Darabont,2007.)
Az évszázad vihara (Craig R. Baxley,2005.)
A ragyogás (Stanley Kubrick,1980.)
Holtsáv (David Cronenberg,1983.)
A remény rabjai (Frank Darabont,1994.)
Dolores Claiborne (Taylor Hackford,1995.)
Halálsoron (Frank Darabont,1999.)
Az állatnak meg kell halnia (Claude Chabrol,1969.)
A szertartás (Claude Chabrol, 1995.)
Hair (Milos Forman,1979.)
Amadeus (Milos Forman,1984.)
Sodrásban (Gaál István,1963.)
Jelenetek egy házasságból (Ingmar Bergman,1973.)
Fanny és Alexander (Ingmar Bergman, 1982.)
Őszi szonáta (Ingmar Bergman,1978.)
Huszadik század (Bernardo Bertolucci,1976.)
Paradicsom és pokol  - Jean de Florette I. és II. rész. (Claude Berri, 1986.)
Kill Bill I-II. rész (Quentin Tarantino, 1988.) 


Képtalálat a következőre: „Kárhozat film képek”


Kárhozat (Tarr Béla, 1987.) - fenti képen: részlet a filmből.
Sátánkeringő (Tarr Béla, 1994.)
Rocco és fivérei (Luchino Visconti, 1955.)
Sörgyári capriccio (Jiri Menzel,1980.)
Az én kis falum (Jiri Menzel,1985.)
Más világ (Alejandro Amenábar,2001.)
Akiket a pacsirta elkísér (Ranódy László,1959.)
Megérzés (Mennan Yapo,2007.) 
Polip - Egyedül a maffia ellen (Damiano Damiani, Florestano Vancini, Luigi Perelli, 1984-2001)
A jó pápa (Ricky Tognazzi,2003.)
Szerelem a kolera idején (Mike Newell, 2007. "Rájöttem, hogy nem a halál végtelen, hanem az élet."- mondja a film egyik főszereplője.)

Félvilág (Szász Attila, 2015.)
Schindler listája (Steven Spielberg,1993.)
Az élet szép (Roberto Benigni, 1997.)
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (Jancsó Miklós,1999.)
Trója (Wolfgang Petersen, 2004.)
Régimódi történet (Bereményi Géza,2006.)
A kis szemtanú (Peter Whir, 1985.)  
 
 
Gran Torino (r: Clint Eastwood - 2008.)
Millió dolláros bébi (r: Clint Eastwood - 2004.)
Célkeresztben (r: Wolfgang Petersen, 1993.)
Kémek a sasfészekben (r: Elliott Kastner -1968.)
Érkezés ( r: Denis Villeneuve - 2016.)
A nagy füzet (r: Szász János - 2013.)
Sose halunk meg (r: Koltai Róbert, 1992.)
Szamba (r: Koltai Róbert, 1995.)
 
 
Ómen 2. (r:Ton Taylor - 1978.)
Ómen (reamek) - r.  John Moore - 2006.)
A sokk (r: Alain Delon és Robin Davis, 1982.)
Cherbourgi esernyők(r: Genevive Emery, 1964.)
Mayerling (r: Terence Young, 1968.)
Furcsa randevú (r: Francois Dupeyron, 1988.)
Menekülés az éjszakába (r: Sean Penn, 1995.)
 
 
A tűz óceánja - Hidalgo (r: Joe Johnston, 2004.)
Az emigráns (r:Szalai Györgyi és Dárday István,2006.)
Hacsi - A leghűségesebb barát (r: Lasse Hallström, 2009.)
Hadak útján ( War Horse  - r: Steven Spielberg, 2013.)
Benjamin Button különös élete (r: David Fincher, 2008.)
Elfújta a szél (r: Victor Fleming, 1939.)
Komfortos mennyország (r:Peter Jackson, 2009.)
 





 
KEDVENC KLASSZIKUS ZENEMŰVEK, MELYEKET MINDIG SZÍVESEN HALLGATOK:





Pergolesi: Stabat mater
Bach: h-moll mise; Máté passió; Összes világi és egyházi kantáták;
Összes orgonaművek; Csembalóversenyek(BWV.1052-58.)
E-dúr hegedűverseny;  6 brandenburgi verseny.
Beethoven: 6."Pastorale") szimfónia;  D-dúr hegedűverseny;
                    G-dúr  zongoraverseny.  F-moll zongoraszonáta op.57. "Appassionata";  Missa solemnis; IX. d.moll szimfónia





Mozart: Zongoraversenyek (F-dúr K.459. és A-dúr K.488.)
A varázsfuvola; Figaro házassága; Don Giovanni; Cosi fan tutte; G-dúr hegedűverseny K.216.
G-moll szimfónia K.183.
Rekviem.
Csajkovszkíj: 6.szimfónia; Anyegin; b-moll zongoraverseny
Haydn: 96.(Miracle)szimfónia; 104."London" szimfónia; D-dúr zongoraverseny;  A Teremtés;
Schubert: 8. ("Befejezetlen") szimfónia; G-dúr zongoraszonáta (D.894.)
Bartók: A kékszakállú herceg vára; Concerto; Zongoraversenyek;
Fiatalkori hegedűverseny; Egynemű karok;
Cantata profana; Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára..
Brahms: 2. szimfónia;G-dúr zongoraszonáta(D894.)
Serei Zsolt:Calyx - zenekarra;
Egypercesek - kamaraopera
Kodály:Összes karművek;
Psalmus Hungaricus; Háry János; Páva variációk;
Hendel: Salamon; A Messiás; Orgonaversenyek;
Rachmaninov: 2.szimfónia;
3.zongoraverseny
Schumann:4.szimfónia; Gyermekjelenetek.
Vivaldi: A négy évszak; e-moll hegedűverseny ("A kedvenc") RV.277; C-dúr verseny két mandolinra; Juditha Triumphans.
Corelli:12 concerto grosso op.6.
Liszt:Vándorévek;Esz-dúr és A-dúr zongoraverseny; Weinen Klagen- variációk - orgonára
Berlioz: Rekviem
Muszorgszkíj-Ravel:Egy kiállítás képei
Smetana: Hazám
Wagner:Trisztán és Izolda - előjáték és Izolda halála; Parsifal-előjáték.
Dvorák: 9."Újvilág" szimfónia
Mahler:3.szimfónia
Arvo Pert: Egyházi művek.
Ravel: G-dúr zongoraverseny
Chopin:e-moll zongoraverseny
Mendelssohn:3."Skót" szimfónia; 5."Reformáció" szimfónia.
Fauré:Rekviem

 
Ezeken kívül még sok kisebb és nagyobb zeneművet hallgatok (akár többször is) nagy kedvvel a legkülönbözőbb műfajokból - ám a fent felsoroltak állnak legközelebb a szívemhez. Kérem, hogy mindenki nézze el azt, ha itt és most kedvenc zenedarabjaimat - melyek más egyéb műfajokban (pop, rock, musical, népzene stb.) íródtak - nem sorolom fel. Ami nem azt jelenti, mintha kizárólag csakis klasszikus zenét hallgatnék, hanem azt, hogy a klasszikus zene volt, van és marad a jövőben is az, ami számomra a legnagyobb élményt tudja és hivatott szolgálni.

 
 
LEGEMLÉKEZETESEBB SZÍNHÁZI ÉLMÉNYEIM:

Ármány és szerelem (Sunyovszky Szilvia, Papp János, Pécsi Sándor, Koltay János - 1968.)
A sevillai borbély (Basilio szerepében:Gregor József - 1971.)
Lóvátett lovagok (Huszti Péter, Körmendi János, Gyabronka József - 1984.)
Varsói melódia (Törőcsik Mari, Sztankay István - 1969.)
Elisabeth (musical a Budapesti Operettszínházban - főszerepben: Janza Kata és Szabó P. Szilveszter - 2002.)
Mozart! (musical a Budapesti Operettszínházban - címszerepben: Mészáros Árpád Zsolt - 2003.)
Jekyll és Hyde (musical - Thália Színház, 2002. május 18. és 19 - én. Címszerepben: Molnár László.)
Légy jó mindhalálig! (musical a pápai Zalka Máté Általános Iskola amatőr előadása a pápai Jókai Mór Művelődési Központban -1993.)
Miss Saigon (musical a Budapesti Operettszínházban - 2014.)
Isten pénze (musical a Budapesti Operettszínházban - 2015.)
Marie Antoinette (musical a Budapesti Operettszínházban - 2016.)
 
LEGEMLÉKEZETESEBB   RÁDIÓMŰSORAIM:

Dumakanyar - a budapesti SLÁGER-rádió betelefonálós, élő műsora. (2006-2007.) 

 
A BARTÓK   RÁDIÓ Muzsikáló reggel; Muzsikáló délelőtt és Muzsikáló délután című műsorfolyama. (2007-től, e rádióprogram megújulásától folyamatosan követem...)  



E listát 2013 július 20-án kezdtem összeállítani, majd nyitottam meg, s igyekeztem beleírni addigi nagy élményeimet. Az effajta listát lezárni nem lehet. Amíg élek ez addig mindig nyitott marad. Tehát életem során ezt folyamatosan vezetem újabb és újabb, hangsúlyozom: legnagyobb élményeimnek a bejegyzésével.   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése